A mangó gondozása otthon

2013.10.13. 19:30

Mangóhoz könnyű hozzájutni, gyakorlatilag akármelyik közepes élelmiszerüzletben kapható már, így könnyű tenni egy kísérletet a felnevelésével. Én a legjobb eredményeket úgy értem el, hogy egy tálcán nedves papírtörölközők között előcsíráztattam, és csak akkor ültettem el, amikor már legalább 4-5 cm-es hajtása volt. Egyébként mindent a neten olvasható szokásos tanácsok szerint kell csinálni, tehát:

  1. veszünk egy mangót, megpucoljuk, megesszük róla a gyümölcshúst
  2. megmossuk és egy kicsit száradni hagyjuk a nagy magot
  3. egy késsel szétfeszegetjük a kemény mag héját a keskeny oldalánál, és kivesszük belőle a 4-5 cm-es babféleséget. Ez lesz végülis a mag, amit elvetünk
  4. nedves papírtörlők közt 2-3 hétig csíráztatjuk. Nekem hamar megindultak
  5. ha már nagyobbacska gyökérkezdeménye van, egy edényke virágföldbe helyezzük. A gyökérkének lehet csinálni egy pici járatot, a magot pedig a föld tetejére fektetjük a gyökérrel a járat felé. Nagyon vékonyka földréteggel lehet takarni, de nem muszáj
  6. ezután is folyamatosan nedvesen tartjuk, a mag semmiképp se száradjon ki

mango montázs.jpg

A mag hamarosan vékonyka szárat is elkezd növeszteni, majd leveleket hoz. Ezek először rozsdavörösek, később sötétzöldre fakulnak. Érdemes meleg, párás helyen tartani, jól megvan olyan körülmények közt, mint az ananász. A fiatal levélhajtások nagyon aranyosak, egyszerre több kunkori hajtás jelenik meg, ezek hamar levelekké szélesednek. Nem mindegyikük szokott megmaradni, látszik a képeken is, hogy általában két-három levél van egy-egy csomópontban. Nem tudom, hogy ez természetes-e, mindenesetre nem vettem észre, hogy a növénykét rosszkedvűvé tenné.

Próbáltam utánajárni, hogy lehet-e oltani, de pl. a Füvészkertből azt üzenték vissza, hogy mangó oltásában nem tudnak segíteni. Várhatóan így csak 5-8-10 év múlva terem gyümölcsöt (az egyes források eltérő számokat írnak), szemben az oltott magoncok 3-4 évével. Itt érdemes visszatérni a magra is: én eddig a boltokban csak olyan gyümölcshöz jutottam hozzá, aminek a magja monoembrionikus, azaz magonként egy növény hajt ki. Ezeknél állítólag nem nagy rá az esély, hogy az anyanövényhez hasonló terméseket kapjunk. Ezzel szemben a poliembrionikus magok esetében több növényke is kihajt, és ilyenkor jó esély van rá, hogy közülük az egyik az anyanövény tulajdonságait hordozza. A füvészkert.org-on írtak szerint a nálunk kapható mangók általában a "Tommy Atkins" típushoz tartoznak.

A fácska további gondozásához a forrás itt. Fontos megjegyezni, hogy a leírás a 10-12-es USDA zónákban, elsősorban szabadföldben tartott fákra vonatkozik. Ezt kell átültetni konténeres verzióra, ha a hazai tartásáról beszélünk, hacsak nem vagyunk olyan szerencsések, hogy a füvészkertihez hasonló pálmaházakban tarthatjuk a kedvenceinket.

A mangó fák erőteljesen nőnek, ezért rendszeresen metszeni kell őket. A mangó megfelelő gondozásával elérhető, hogy a fa egészséges virágokat és gyümölcsöket hozzon a következő években.

A mangó fáját és leveleit sosem szabad elégetni vagy üzemanyagként felhasználni, mert súlyosan irritálhatja a tüdőt a levelekben, hajtásokban és az éretlen gyümölcsök levében lévő allergén urushiol, ami bőrgyulladást okozhat.

A közönségesen mangófának nevezett Mangifera indica L. Burmában és India partjain őshonos. Ez a trópusi örökzöld a szömörcefélék családjába, azonbelül a mangifera nemzetségbe tartozik. A mangófák nem viselik el a fagyot és valószínűleg elpusztulnak vagy helyrehozhatatlan károkat szenvednek, ha a hőmérséklet 0 fok alá csökken.

A mangó elérheti a 9-14 méteres magasságot, sűrű, kerek lombkoronája pedig a 9-12 métert, vagyis kellemes árnyékot ad. Ez a masszív fa akár 6 méteres gyökérzetet is kialakíthat 2-4 fő gyökérággal.

A fa akár évszázadokig is elélhet, ha van elég helye, tápanyaga és odafigyelnek rá. (...)

 

A mangó gondozása

Hőmérséklet: A mangó jól megél a 10-12-es USDA zónákban. Mivel trópusi növény, teljes napfényre van szüksége, hogy jól érezze magát és gyümölcsöt teremjen. Nem tanácsos a növényt más fa lombkoronája alá ültetni. Hidegebb zónákban inkább a törpe fajták tarthatóak, ezeket azonban a hőmérséklet csökkenésével be kell vinni.

A mangó nem szereti, ha gyakran mozgatják, így gondosan kell megválasztani a helyét, szem előtt tartva az aktuális méretét és várható növekedését. A magcsemetéket át kell ültetni, ha elérik az egy méteres magasságot, még azelőtt, hogy a levelek második generációja megjelenne.

Átültetéskor a növényt nem szabad a száránál fogva kihúzni, mert a durva bánásmód megsérti a gyökereket, így az átültetés néhány napon belül megölheti a növényt. Ehelyett a tartály oldalát és alját szétvágva kiemelhetjük a teljes földlabdát, amit majd egy kb. 12 cm-es gödörbe helyezünk egy réteg friss trágyával. A talaj optimális ph értéke 5,5-7,5 között van. A földet keverjük el szerves komposzttal és tőzeggel. Ügyeljünk, hogy a földlabda pár centivel a talaj fölé érjen, a fa körül pedig alakítsunk ki egy kis tálcát a nedvesség megtartására.

Öntözés és tápanyagok: annak ellenére, hogy ez a fa szárazságtűrő, a nedvességet azért értékeli, a pangó vizet viszont nem viseli el. Ilyen esetben megáll a növésben. Jó vízelvezetésű talajt igényel. A földlabdát nedvesen, de nem vizesen kell tartani. Ültetés után öntözzük két héten keresztül minden második nap. Miután a második sor levél megjelenik, az öntözést heti kétszeri alkalomra csökkentjük. A téli időszakban ritkábban, csak minden második héten öntözzük.

Az első két évben csak szerves trágyát használjunk. Ezt követően adható nátrium, kálium és foszfor tartalmú műtrágya a levél- és virágfejlesztés elősegítésére. A lemetszett ágak mulcsként újrahasznosíthatóak. Fontos a tápanyagok bejuttatása a virágzási időszak előtt annak érdekében, hogy elegendő energiát tudjon fordítani az egészséges gyümölcsökre. Népszerű műtrágya a mangó számára a hal emulzió és a csontliszt.

Metszés: a mangó nagyon érdekesen mutat a levelek változó színeivel. Egy csoportban 10-20 új levél hajt ki. Nagyon fényesek és világoszöldek, majd barnásból vöröses-lilára változnak, végül vissza sötétzöldre. Ezekből a színváltozásokból egy tapasztalt termesztő felismeri a mangó fajtáját is. A levelek örökzöldek, egyedül állóak, váltakozva helyezkednek el, és 10-35 cm hosszúak. A metszés célja, hogy növelje a hozamot, javítsa a légáramlást és megelőzze a kártevőket és betegségeket. A fiatal csemetéket akkor kell metszeni, mikor elérik a 90-110 cm-es magasságot, így a növényt gyorsabb növekedésre késztethetjük. A fiatal növényt vagy csemetét úgy metszük, hogy visszavágjuk a főhajtást kb. 10-30 cm-rel.

A fiatal, 2-3 éves fákat muszáj metszeni ahhoz, hogy bokros növekedést érjünk el az egyenes hajtás helyett. Mivel ez egy erőteljesen növekedő fa, a növekedését vissza kell fogni és megállítani egy olyan állapotban, ahol több virágot és gyümölcsöt hoz. A külső hajtások visszacsípésével több elágazást hoz, ami több virágot és gyümölcsöt jelent.

A felnőtt fák oldalának nyírása elengedhetetlen az optimális szélesség tartásához. A metszést akkor kell elvégezni, mikor a gyümölcsök megértek, így a feladatokat egyszerre is el lehet végezni. Sosem szabad többet visszametszeni, mint a hajtások harmada, ellenkező esetben a fát a levelek növesztésére kényszerítjük, és így nem hoz gyümölcsöt a következő szezonban. Mivel a mangó lombja nagyon sűrű, a metszés célja, hogy a lombkoronát megnyissa, és így több levegőhöz és napfényhez jusson a fa. A nyitott koronájú és bokrosabb fa nemcsak fokozza  a gyümölcsök színét és minőségét, hanem folyamatosan kontrollálja a kártevőket és a betegségeket.

A fa a tetején erőteljesebben nő, mint az alsó részeken, így a függőleges ágakat kell metszeni. Ezek az egyenes ágak nyelik el a legtöbb tápanyagot a talajból, tárolja a felesleges nitrogént, és ezzel megakadályozza, hogy a fa többi része egyenletesen nőhessen és egészséges virágokat és gyümölcsöket hozhasson. A függőleges ágakat úgy kell eltávolítani, hogy egy kis darab visszamaradjon belőlük, ez megakadályozza, hogy az alatta lévő részek túlzottan megsérüljenek. Az alsóbb ágakat nem kell metszeni, mert ezek a jövőben még teremhetnek. Az alsó részt csak abban az esetben kell visszavágni, ha a fa már túlságosan bokros lett.

Kártevők és betegségek: ezt a gyümölcsöt nemcsak az emberek szeretik. Sokféle rovar, kártevő és betegség érheti a fát. Mivel sok betegségnek van kitéve, több olyan fajtát is nemesítettek, melyek ellenállnak a betegségeknek, kis növésűek, tartósak és nagyobb hozamúak. A legtöbb kártevő és betegség kontrollálható a megfelelő növényvédelemmel, a gombaölő és baktériumölő vegyszerek gondos használatával. A legtöbb betegség a korona tetején kezdődik, majd átterjed a fa többi részére, ezért elengedhetetlen, hogy a metszés a korona felső részét érje, és a beteg leveleket és ágakat mindig eltávolítsuk.

Hideg és szél: a mangók nem viselik el sem a fagyot sem az erős szelet. A fa tövét érdemes mulcsozni és esetleg takaróval is védeni a fagytól. A fiatal fákat meg kell támasztani, amíg jól be nem gyökeresednek.

Nem kizárt, hogy a mangók kissé hidegebb területeken is megéljenek. A törpe mangók jól növekednek a 9b-10-es zónákban, de a fagy beállta előtt be kell vinni őket. Ezeket a kis növésű fajtákat "lakás-mangóknak" hívják, és közéjük tartozik például a Lancetillai, nam doc mai, Mallika és a Pickering fajták.

Szerző: Brannagh

1 komment

Címkék: mangó

A bejegyzés trackback címe:

https://egzotikusoknevelese.blog.hu/api/trackback/id/tr995443341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SZESZEGO 2017.06.29. 17:08:40

Köszönöm az információt. Én teljesen véletlenszerűen bedugtam a mangó magot - minden előkészület nélkül- egy kis cserép földbe. Locsoltam az erkélyen egy kicsit védett helyen. Egyszer csak azt vettem észre, hogy több levéllel kb 7 cm-es magassággal kihajtott.
süti beállítások módosítása